A videót itt megtekintheted! >>>

M: Sziasztok! Itt vagyunk a Mátrix Oktatási és Vizsgaközpont budapesti irodájában, Rudival fogunk beszélgetni, ő a sportoktatónk. Kérlek Rudi, mesélj magadról. Miért választottad ezt a szakmát?
R: A sportoktatói szakmát? Valakinek kell tanítani a sportoktatókat is, és én éppen véletlen ráértem, és amikor erre járok, akkor oktatom egy kicsit a sportoktatókat. Testnevelő tanárnak készültem, és valamilyen véletlen folytán az is lettem. És ha már végigjártam ezt a lépcsőt, hogy hogyan lesz valakiből, sportolóból testnevelő tanár, és ha ez a lépcső megvan, akkor ezt talán meg is tudom tanítani, hogy mások hogyan kerüljenek ide, és hogy oktassanak olyan sportot, amivel ők szívesen töltik az idejüket.
M: Miért választják szerinted tanulóink ezt a szakmát?
R: A sportoktatót? Ez a világ legjobb szakmája. Kint van az ember a lovak között, a ló illatát szívja be egész nap, a ló izzad alatta, a világot meg lehet váltani egy ló hátán. Azt hiszem egyszer valami nagy író mondta, hogy országomat egy lóért… nem… ezt III. Richárd mondta, de Shakespeare adta a szájába. Ők egy egész országot adtak volna egy lóért. Persze az oktatókat is arra tanítom, hogy mindenüket adják oda egy lóért. Ez nem azt jelenti, hogy vegyenek lovat, hanem hogy a megfelelő alázattal helyezkedjenek a ló irányában. Egyéként vannak íjászok is, de azt is hasonló alázattal illik csinálni.
M: Mint mindent!
R: Mint mindent… mindent is…
M: Mik azok a tanítási módszerek, amelyekkel fenn tudod tartani a tanulók érdeklődését?
R: Szerintem egy féle tanítási módszer van, a jó. A rossz meg nem működik. És a jó az, ami érvényeket ad, ami felkelti az érdeklődését, hogy utánanézzen. Az egy dolog, hogy én mit tanítok meg, mert lehet, hogy egy hét múlva már nem fog rá emlékezni, de hogyha az érdeklődését felkeltettem és utána fog járni, akkor lehet, hogy nem éltem már hiába.
M: Mit tartasz fontosnak a képzés során?
R: Hát hogy legyen képző, és képzett. Enélkül ez a történet nem fog megvalósulni, és hogyha van elég képezni való ember, akkor csak egy jó képzőt kell hozzá találni, ami a Mátrix Oktatási Központ, az egy jó képző, akkor megvan a kettő és hajrá, hadd szóljon a lovasoktató.
M: A tanulóktól milyen visszajelzéseket kapsz az adott képzésről?
R: Háromfélét szoktam kapni, jót, rosszat, és. Ez a háromféle, szerencsére rosszat elég keveset kapok. Maga az, hogy nekem az az előnyöm, hogy a lovakkal foglalkozva már mindenképpen élményt adok, így ez talán átviszi az én hiányosságaimat is, egy jó ló. Tehát nem az én érdemem az, hogy valami nagy dolog folyik, hanem találtunk jó lovakat és egy jó elfoglaltságot és én ebbe csak belehelyezkedek, véletlenül.
M: Véletlenül… Hogyan látod, a tanulók el tudnak helyezkedni ebben a szakmában?
R: Mindenki elhelyezkedik, legalábbis, aki komolyan akarja. És valami véletlen folytán, már akik idejönnek, azok már fertőzöttek is ilyen ügyben, tehát dolgoznak is valamilyen formában ebben a szakmában. De nem nagyon szokott gondot okozni az elhelyezkedés. Nem azért mert Mátrixos, vagy mert én tanítottam, hanem azért mert ez a mai napig még egy hiányszakma. Tehát nagyon sok lovarda folyamatosan keresi a lovas oktatókat, tehát munkalehetőség van.
M: Tudsz ebben akkor segíteni a tanulóknak?
R: Természetesen, amíg több ló van, mint oktató, addig azért a helyzet elég jó.
M: Milyen érdekességek és újdonságok vannak a szakmában?
R: Érdekességek? Semmi érdekesség nincs. Valamikor két és félezer évvel ezelőtt egy Xenophon nevű úriember leírta, hogy mi a lovaglás és azóta semmit nem változott. Az érdekesség meg az újdonság az, hogy most kezdik felfedezni újra, és akkor ezeket a régi elveket a mai modern lovakra átültetve kiderül, hogy a világ semmit nem változott.
M: Mivel bíztatnád a jövendőbeli tanulókat, hogy válasszák a Mátrix oktatási központot?
R. Hát hogy hajrá Mátrix. Tessék csak ide jönni. Én is itt vagyok. Na jó, ez nem bíztatás. Ez tény. Sok oktatónál dolgoztam és a legjobb csapatot mégis csak itt lehet találni. Egy rakás maximalista oktatóval, aki csak akkor elégedett, ha mindenki jó eredményt ér el a vizsgán. Ez meg annyi csak, hogy szívüket lelküket beleadják. Más nem is kell, csak szívük és lelkük.
M: Köszönjük szépen.
R: Köszönöm!